Ispánsági vár a visegrádi Sibrik-dombon

A magyarországi várak egyik különleges csoportját alkotják az Árpád-kori ispánsági várak, melyek sok esetben a korabeli, a Szent Istvántól kezdődően kialakuló vármegyék központjai is voltak. A királyi hatalom helyi képviselőiként fő feladatuk a vármegyék irányítása volt, de kiemelt szerepük volt a gazdálkodásban, a kereskedelemben és nem utolsó sorban a kereszténység terjesztésében is. Az írásos források a várak belső területén lévő gazdasági épületekről, templomokról, raktárakról, házakról és ispáni lakhelyekről és környékbeli kiszolgáló településekről számolnak be, melyeket a feltárások is igazolnak. Sokrétű funkciójukból adódóan a kutatás gyakran korai városként is értelmezi ezeket a várakat. A mai Visegrádtól északra található a visegrád-Sibrik-dombi ispánsági vár, mely több szempontból is egyedülálló emlék hazánkban. Eredetileg római erődként épült, majd az államalapításkor ismét megtelepedtek itt: a római falakat kijavították, új épületeket emeltek, ezzel létrehozva a korai és egyben rövid életű Visegrád vármegye központját, melyet az elsők között, már 1009-ben említenek. Az 1950-es évek óta tartó ásatásoknak köszönhetően ma már ismertté vált a vár belső területén egy kisebb templom, egy unikálisnak számító kőpalota, illetve több Árpád-korra keltezhető gazdag leletanyaggal rendelkező objektum is. A váron kívüli nevezetesebb emlékek szintén a központhoz tartoztak, ilyen például a Visegrád-Várkerti település, egy korai, később jelentősen átépített plébániatemplom, illetve a Szent András bazilita monostor.

Programvezető: Csepregi Horváth Dóra, régészhallgató

Korosztály: családok, gyerekek, fiatalok, idősek

Helyszín: Tragor Ignác Múzeum, Memento Mori & Ars Memorandi Kiállítóhely nagyterme (2600 Vác, Március 15. tér 19.)

A program ingyenes, előzetes regisztráció nem szükséges.