Kedves Látogatóink!

A Magyar Régész Szövetség 2016-ban is meghirdeti a Régészet Napját. Az elmúlt évben a tudományos munka teljes folyamatát mutattuk be, a lelőhelyek, leletek felfedezésétől egészen a cikkírásig vagy kiállításrendezésig. Az idén ennek a folyamatnak a legelső lépését vizsgáljuk meg közelebbről. A témát ké olyan kérdéssel foglaltuk össze, amelyet sokszor feltesznek a régészeknek:

"Honnan tudjuk, hol kell ásni? - Honnan tudjuk, hogy ott ásni kell?"

Az első kérdés talán a legizgalmasabb a régészetben: milyen jelek, adatok alapján tudja a szakember, hogy a föld alatt egy lelőhely, leletek rejtőznek, és akár azt is, hogy azok milyen jellegűek, mely korszakból származnak? Milyen szerepet játszik a fantasztikus felfedezésekben a véletlen szerencse? Milyen szakmai, tudományos ismeretek állnak mögöttük, amelyeket a régészek hosszú évek iskolai tanulmányai során, majd a fárasztó ásatási napok estéin lapozgatott szakkönyvek lapjairól sajátítanak el? Mit kell – és mit nem szabad – tenni, ha mi magunk bukkanunk olyan nyomokra, amelyek mögött régészeti lelőhelyet sejtünk?

A 2016-os Régészet Napja címében a második kérdés azokra a helyzetekre utal, amikor nem a régész érdeklődése nyomán indul egy ásatás, hanem valahol bizony „ásni kell”.  Építkezések, beruházások, fejlesztések során gyakran áll elő olyan helyzet, hogy a földmunkák elpusztítanák a régészeti lelőhelyet, így az értékes tudás- és leletanyagot csak egy azt megelőző feltárás mentheti meg. Magyarországon, ahogy minden európai országban, törvény írja elő ilyen esetekben a régészeti kutatást, hiszen a maradványok a jelen- és az utókor, az emberiség közös kincsei. A Régészet Napja programjai során választ kapunk arra a kérdésre, honnan tudják a régészek, hogy például a tervezett autópálya hol fut át régészeti lelőhelyeken, milyen hagyományos és modern felderítési módszereket alkalmaznak.

A résztvevő múzeumok, örökségvédelmi intézmények és egyetemi régészeti tanszékek az idén is színes programokkal fogadják az érdeklődőket az ország számos pontján. Május 27-én, pénteken elsősorban a gyermek- és iskoláscsoportokat, 28-án, szombaton pedig a családokat és felnőtteket várják.

 

A 2016-os Régészet Napja szervezői:

Herbst Anna régészhallgató, a Magyar Régész Szövetség Ifjúsági Tagozatának tagja

Király Ágnes régész, a Magyar Régész Szövetség tagja

Dr. Lassányi Gábor régész, egyiptológus, a Magyar Régész Szövetség elnöke

Mag Hella művészettörténész, régészhallgató

Mérai Dóra régész, művészettörténész, a Magyar Régész Szövetség alelnöke

Szabó Orsolya régészhallgató, pszichológushallgató, a Magyar Régész Szövetség Ifjúsági Tagozatának tagja