A miklai középkori templom régészeti kutatása

Az előadás címében szereplő lelőhelyet az elmúlt évek régészeti kutatásai során sikerült beazonosítani, mely Harta ÉK-i, ma Miklapusztának nevezett részén található. A középkorban Mikla, Mikola néven említik, mely nevet valószínűleg templomának védőszentjéről‒ Szent Miklósról (Nicolus‒Mikolaus‒Mikla) ‒ kaphatta. Győrffy szerint a szávademeteri görög monostor faluja lehetett a 12. században. A török hódoltság első időszakában néptelen volt, majd 1570 és 1582 körül ismét lakott, s 1590-ben ismét lakatlan. 1548-as defterben a lakatlan pusztát Uszód falu lakói, később Harta és Pataj lakói művelik. A település templomát ábrázolják egy 18. század közepi térképeken is. A Duna Mappáción „Templom omladék” felirat, újkori térképeken pedig „Harangláb” dűlőnév utal falu helyére. A hartai helynévgyűjtésben: „191. Klokestuul kevon” (Harangláb dűlő). „A legidősebb adatközlő sem látta saját szemeivel, de nagyapái elmondásból hallotta, hogy itt valamikor egy harangláb állott…” (Rétfalvi Teofil: Harta nagyközségben gyűjtött földrajzi nevek.)

A templom pontos helye jól meghatározható a nemrégiben készített légifotók alapján, mely szerint több építési periódusú templommal kellet számolni. A felszínen törmelék és embercsontok mutatták meg a templom egykori helyét, melyet a földművelés évről évre pusztít.

A feltárás során előkerült az Árpád-kori félköríves szentélyzáródású templom, melyet a 15. században kibővítettek és megerősítettek. A templomot K-i irányban akkor kibővítették, régi szentélyét elbontották és egy szögletes szentélyzáródást alakítottak ki. D-i oldalához egy sekrestyét építettek és az épületet külső pillérekkel erősítették meg. A templomot mészkőkváderekből építették és tetőcseréppel fedték, belső díszítésére festett vakolattöredékek utalnak. A templom omladékrétegében a keresztelőmedence két töredéke és faragott kövek is előkerültek, melyek a templombelső rekonstrukciójában segítenek majd. A középkori templom teljes hossza 15 m, szélessége 7 m, belső mérete 12x5m.

A templomon belül több helyen égésnyomokat figyeltünk meg, az írott forrásokból kiindulva így a templom az 1529-es török hadjárat során pusztulhatott el.